01.-Just a party (Csak egy buli)

Minden lány erre vágyik. Férjhez menni, egy szép kis házban feleségnek lenni, és elbajmolódni a gyerekekkel.

 Gondoltál már arra, hogy egy egyszerű utazás mennyire felkavarhatja az életedet? Apa és Anya amolyan ballagási és érettségi ajándékként vette nekem az utat ami az amerikai nagyvárosba Los Angelesbe szólt, s e mellé tetézve az izgalmakat a legjobb barátnőm is velem utazhat. Csak ketten, két lány aki az angliai kisvárosból mindig is az amerikai fényűző pompába vágyott. No nem laknék én ott semmi pénzért, hiszen szeretem a mi kis szigetországunkat, de az élményt amit az az ország nyújt vétek lenne kihagyni egy kirándulás erejéig. Gondoltál arra, hogy ezen az utazáson olyan emberekkel ismerkedsz meg akik később az egész életed meghatározó alakjai lesznek? Csupán a véletlen műve volt, hogy találkoztunk velük, csak egy egyszerű bulinak indult az egész még is mindent fenekestül felforgatott.
- Kicsim?- kiált fel anya valószínűleg a konyhából.
- Tessék?- kiáltok le, miközben a tekintetemmel még mindig a képernyőt lesem, ahol a legjobb barátnőm Cassie üzenetei a hullócsillag által is megirigyelt gyorsasággal pörögnek.
- Összepakoltál már? Mindjárt vacsora és holnap tudod jól, hogy korán keltek, mert Londonba így is 1 és fél óra az út innen.
- Még nem mindent.-vakarom meg a fejem. Szerencse, hogy anya lent van, mert így legalább nem látja a totál üres bőröndömet. Gyorsan megírom Cass-nek, hogy pakolok, majd lehajtva a laptop tetejét a szekrényemhez lépek és pakolni kezdek. Mivel az időjárás nemcsak Angliában kiszámíthatatlan, minden fajta ruhából rakok el egyet. Így kerül a bőröndömbe a kedvenc hosszú farmerem, egy rövidnadrág, 5 póló, 4 trikó, 2 egybe ruha, 2 pulcsi és a kedvenc bőrkabátom. Ezután a fürdőbe igyekszem, és az ottani dolgokat is összepakolom, majd a bőröndbe teszem, és miután a cipőimet is végre valahára összeszedem lecsukom a bőröndöm tetejét és egy szemmel látható helyre teszem, mivel képes vagyok még a végén mindent itthon hagyni. Épp idejében végzek, amikor anya újból felkiabál, hogy kész a vacsora. A húgommal és az öcsémmel egyszerre vágjuk ki a szobaajtót, majd a konyháig versenyt futunk. Természetesen megint én nyerek, így én szedhetek először a vacsorából, ami a mai nap épp az egyik kedvencem a Lasagne szerény személyében. Egy jókora adagot kiszedek magamnak, majd kezembe veszem a villát és hozzálátok az evéshez. Minden egyes pillanatát kiélvezem, majd miután minden apró morzsa elfogyott a tányéromról megköszönöm a vacsorát és a szobámba sietek. A törölközőmet és a fehérneműmet a kezembe kapva a fürdőszobát veszem célba, ahol gyorsan levetkőzve a zuhany alá állok. Minden pillanatot kiélvezek amit a meleg víz okoz, amint végigfolyik a testemen, majd amikor már úgy érzem eléggé kiáztam elzárom a vizet, és megtörölközök. A vizes hajamat óvatosan átfésülöm, nehogy kárt tegyek benne, hisz ilyenkor jóval érzékenyebb mint máskor, majd a hajszárítót a kezembe véve megszárítom. Miután ezzel is készen vagyok, áttörlöm az arcomat, megmosom a fogamat és egy krémmel hidratálom a bőrömet. Miután a testemen is végigkentem a testápolót és az beivódott a bőrömbe, felveszem a fehérneműmet majd a pizsamának kinevezett hosszú és bő pólómat bebújok az ágyba. Még utoljára megnézem mi a helyzet a közösségi oldalamon, majd miután nem találok semmi érdekeset beállítom az ébresztőt reggeli 5-re, lekapcsolom a komódon lévő kislámpámat és az álmok hullámaiba zuhanok.
 Csodaszép álmom van az éjszaka. Látom magamat, amint kitűnően leérettségizem majd felvételt nyerek a hőn áhított egyetemre a hőn állított szakra. Éppen az új iskolám folyosóján sétálok, amikor egy előttem háttal álló fiúba botlok. Barna haja kuszán és rendezetlenül áll, egy fekete pulcsit, egy fekete nadrágot és egy fekete cipőt visel. Mikor éppen megfordulna, az ébresztőm megszólal, így kicsit csalódottan nyitom ki a szemem, majd miután kellőképp felébredtem ismét a fürdőt veszem célba. Langyos vízzel átmosom az arcomat, hogy még jobban felébredjek majd előveszem a kis kék fogkefémet és a fogamat is megmosom. Átfésülöm a hajamat, majd egy alap sminket viszek fel az arcomra, ami egy visszafogott rúzsból és egy szempillaspirálból áll. Ezután a konyhába indulok, ahol édesapám már a reggeli pirítósát és kávéját fogyasztja, édesanyám pedig az én útravalóimat pakolássza.
- Jó reggelt.-köszönök, majd mindkettejük arcára egy puszit nyomok.
- Jó reggelt.-köszön mosolygósan anya.- Kialudtad azért magad?
- Is is.-mosolygok miközben töltök magamnak egy bögre kávét, majd leülök és egy pirítóst kezdek el majszolgatni. Amikor már úgy érzem, hogy elég volt az az ételmennyiség amit bevittem a mosogatóba helyezem az üres edényeket és a szobám fele sétálok.
- 10 perc és indulunk.-szól utánam apa, persze halkabban, nehogy véletlenül felkeltse a kicsiket. Gyorsan leveszem a telefonomat a töltőről, majd a készüléket a táskámba, addig a töltőt a bőröndömbe teszem, azt összezárom és kiviszem a szobámból. Apa segít levinni az emeletről és ameddig ő azzal foglalatoskodik, hogy azt betegye a csomagtartóba én elbúcsúzom anyától.
- Vigyázz magadra, ha odaértél hívj fel, meg azért néha jelentkezz, hogy mi a helyzet. És Cassie-re is vigyázz, tudod néha milyen kelekótya tud lenni, te meg azért már bölcsebb és megfontoltabb vagy egy kicsit.
- Vigyázok és majd hívlak. Szia Anya, Szeretlek.-adok egy puszit, majd miután megöleltem beülök a kocsiba, hogy elinduljunk a 3 utcával arrébb lakó barátnőmért, Cassie-ért. Persze, hogy ő már a bőröndjén ülve várakozik a kapuba, majd amikor odaérünk szó szerint feltépi az ajtót, majd beugrik az autóba.
- Simon beraknád a cuccomat? Kösz.-intézi a szavakat apámhoz
- Te mióta tegezed apát Cass?-nézek rá furán, majd átgondolva a kérdést inkább legyintek egyet. A Londonba tartó úton Cassie-nek be sem áll a szája úgy áradozik a másik kontinensről ahova éppen igyekszünk én pedig csak csendben bámulok ki a tájra ami a kocsi sebessége miatt szélsebesen suhan el mellettünk. Az alig 1 és fél órás út gyorsan eltelik, és már csak arra eszmélek fel, hogy apa egy puszit nyom a homlokomra, majd visszaül a kocsiba és elhajt.
- Na Cass menjünk keressük meg, hogy melyik terminálról is indul a gép.-intézem a szavakat a barátnőmhöz miközben kihúzom a bőröndömön lévő fogantyút. Együtt indulunk el be a repülőtérre, majd miután a hangosbemondóból kiderül, hogy a 6-os terminálról indul a gép arrafelé kezdünk sétálni. A csomagokat az azok számára feltüntetett helyre tesszük, majd miután átestünk a szokásos biztonsági ellenőrzésen gépre szállunk, ott pedig megkeressük a helyünket. Cass rögtön a fülébe dugja a kis fülhallgatóját és nekikezd a top 60-as listájának.
- Elnézést!-szólok az egyik légiutaskísérőnek, aki mosolygósan lép mellém.
- Igen?
- Kaphatnék esetleg egy üveg szénsavmentes ásványvizet meg egy csomag mogyorót?-nézek rá mosolyogva, ő pedig bólint és azt mondja, hogy mindjárt visszajön. Amíg a kért dolgokat várom én is a fülembe helyezem a fejhallgatót és keresgélni kezdek a gépen található filmek között, közben pedig átveszem a vizemet és a rágcsámat, amit a barátnőm rögtön kikap a kezemből és majszolgatni kezdi. A szememet forgatva nyitom ki a vizemet, majd egy hatalmas korty után visszatekerem a kupakot és az innivalótartóba helyezem a palackot. Elindítom a kiválasztott filmet, ami ezúttal egy horrorfilm a Valami követ. Elég izgalmas a film, van ahol nem is merem a képernyőre szegezni a tekintetemet, inkább a tenyeremet tartom a szemeim elé és onnan kémlelek kifelé. A film végén megdöntöm kicsit az ülésemet, elhelyezkedem majd az álmok világának hullámai alá merülök.

********

 Délután 2 órakor landol a gépünk New York városában. Ez az első állomásunk, innen 3 nap múlva indulunk tovább Los Angelesbe. Miután nagy nehézségek árán megtaláljuk a csomagunkat gyalog elindulunk az alig 5 percre lévő hotel felé.

- Jó napot!-köszönök a portán tartózkodó mosolygós arcú nőnek.- Roxanne Felton vagyunk, és 3 napot foglaltunk le a hoteljükben reggelivel együtt.

- Már is nézem.-szólal meg a hölgy, majd a számítógépbe bújva böngészni kezdi a programot, amiben a hotel foglalásait tartják számon. Rövid időn belül a kulcstartó szekrényhez lép, majd a kivett kulcsot a pultra helyezi, pont a kezem mellé.- Meg is van. a 245-ös szoba az önöké, remélem megfelelő lesz a szoba önök számára. Bármi kérdésük van forduljanak hozzánk. Ha lifttel mennek a 4. emeleten van a szoba.

- Köszönjük.-veszem el mosolygósan a kulcsot, majd a liftbe húzom a csomagomat és amikor Cassie és a csomagja is biztonságban bent van benyomom a 4-es gombot, a lift pedig lassan elindul felfelé. Az ajtó felett lévő szám tudatja velünk, hogy a mi emeletünkre érkeztünk, így kihúzzuk onnan a cuccunkat és elindulunk a szoba felé. Rövid keresgélés után megtaláljuk a szobát. Egy nagyobb lakosztályt foglaltak nekünk apáék, így Cassie és én is külön szobát kaptunk. A lakosztályhoz tartozik még egy kis előtér egy tévével meg egy nagy kanapéval, egy fürdőszoba és egy erkély. A nap további része a helység feltérképezésével telik, majd este a barátnőm egy igencsak furcsa ötlettel áll elő.

- Te Ro lemehetnénk egyet bulizni valamelyik clubba, mit szólsz hozzá?

- Tudod, hogy nem vagyok az a bulizós fajta.-szólalok meg, miközben épp a kedvenc könyvemet a Black Ice-t olvasom. 

- Ne már Ro, ne csináld ezt velem!-könyörög Cass, és nagyon is jól tudja, hogy pont ettől fogom beadni a derekamat.

- Oké, menjünk.-teszem le a könyvet a kanapé mellett lévő asztalra, miközben egy hatalmasat sóhajtok. A barátnőm őrültként ugrik a hátamra aminek következtében majdnem hasra esek, ő pedig elrohan és magára csapja a fürdőszoba ajtaját, én pedig szépen jó kislányként várok a soromra. Kerek egy óra múlva a barátnőm újult állapotban sétál ki a fürdőből, igen csak kicsípve. Szögegyenes haja ezúttal laza hullámokba sütve omlik a vállára féloldalasan eltűzve, ruhaként pedig egy csillogós toppot, egy miniszoknyát és egy magassarkút visel. A sminkje is elég merész, füstös szemek, vörös rúzs. De nem szólok bele, ha ő így érzi jól magát akkor rendben van. Ezután én indulok készülődni, gyorsan megfürdök és egy viszonylag egyszerű szerelést kapok magamra.A hajamat csak egyszerűen átfésülöm és hagyom a természetes formájában, azaz egyenesen. Sminkként egy tussal kihúzom a szemem, és felkenem a kedvenc szempillaspirálomat. Az egyszerűség híve vagyok, feleslegesnek tartom, hogy 9 kiló smink legyen rajtam, hisz a természetes sokkal szebb tud lenni. Mielőtt elindulunk gyorsan felhívom anyáékat, hogy rendben megérkeztünk és elnézünk egy buliba. Miután jó szórakozást kívánnak leteszem a telefonomat és a pénztárcámmal együtt egy kis táskába teszem. Cipőként egy lapos bakancsot veszek fel, majd bezárva az ajtót Cassie-vel elindulunk egy közeli szórakozóhelyre. Mikor beérünk rögtön látom, hogy nem lesz egy egyszerű este, hisz a club tele van balhés alakokkal. Míg a barátnőm a tánctérre vonul, addig én a pulthoz lépek és két mojitot kérek, majd ezekkel egy asztalhoz vonulok és helyet foglalok. Az ital szürcsölgetés közben végig Cass-t nézem, majd amikor azt látom, hogy egy kigyúrt pasi erőszakoskodni kezd bele sem gondolva a helyzetbe felpattanok és odalépek.

- Van valami probléma?-kérdezem miközben szúrós szemmel bámulom a pasit.

- Dehogy van. Kicsit elszórakozgatunk a kislánnyal.

- Dehogy szórakozgatsz el vele.-rázom meg a fejem, és Cassie kezét megragadva hátrébb lépek.

- Dehogynem. De úgy látom te kicsit tüzesebb vagy, szóval inkább téged viszlek el.-ragadja meg a kezem olyan erősen, hogy tudom, az holnapra mindenképpen látszani fog egy lila foltban.

- Hagyj már békén.-vágom pofon a szabad kezemmel, ami utólag belátom nem volt jó ötlet, mert ettől még erőszakosabb lesz. Már úgy vagyok vele, hogy ezt nem úszhatom meg, mikor egy fekete hajú borostás srác lép mellém.

- Nem hallottad apafej? Hagyd békén a lányt.-húzza ki a kezem a szorításból, én pedig hátra lépek a megmentőm mögé. 

- Mit avatkozol bele kis srác? 

- Nem akarod, hogy pofán verjelek ugye?- kérdezi mérgesen az előttem álló srác, mire a másik a szemét forgatva mérgesen odébbáll.

- Köszönöm szépen! Viszont nem láttad azt a lányt, akit eredetileg bántani akart ez a barom? 

- Ne aggódj, a haverjaim vigyáznak rá az egyik asztalnál. Gyere odaviszlek.-teszi rá barátságosan a kezét a vállamra.- De bunkó vagyok.-szólal meg hirtelen.- Be sem mutatkoztam. Szia Zayn vagyok. Zayn Malik.

- Szia Zayn. Én meg Roxanne Felton, Ro vagy Roxy. 

- Örülök, hogy megismertelek.-mosolyog rám a fekete hajú srác.- Itt laktok New Yorkban?

- Nem, Angliában élünk egy kisvárosba fent északon, úgy 1 és fél órára Londontól. Ti itt laktok?- érdeklődöm.

- Nem. Mi is Angliában, csak mi pont Londonban.

- Jó lehet ott élni, szeretem azt a várost.-mondom mosolyogva. 

Hamarosan az asztalukhoz érünk, ahol 4 másik srác társaságában ül a barátnőm, immár mosolyogva. 

- Ro.-ugrik fel ahogy meglát, majd szorosan magához ölel.- Jól vagy?

- Igen, most már jól Zaynnek köszönhetően. -ülök le az asztalhoz.

- Szia.-köszön az egyik, már kicsit idősebbnek látszó srác.- Louis vagyok. Ők pedig itt Niall, Liam és Harry.-mutat sorban a fiúkra.

- Sziasztok. Roxy vagyok. Köszönöm, hogy vigyáztatok Cassie-re. 

- Szívesen.-mosolyog Niall. - Kértünk neked is italt. Van benne egy kicsi alkohol is, remélem nem baj.- nyújt felém egy narancs színű koktélt, én pedig az események hatására egy húzóra megiszom az alkoholt. Hamar felszabadulnak bennem a gátlások, önfeledten nevetek azokon a vicceken amiket a srácok elsütnek. Már rajtuk is látszik az alkohol hatása, Zayn pedig az egyik számnál magával húz a táncparkettre én pedig készségesen megyek vele. A szám ütemes, Zayn pedig maga elé fordítva táncolni kezd, miközben hatalmas kezei a derekamat fogják. Érzem, ahogy a szíve minden egyes mozdulatnál egy erőset lüktet, és ezzel az enyém sincsen másképp. Amikor maga felé fordít és a mellkasom az ő izmos mellkasának ütközik egy hatalmas gombóc keletkezik a torkomban, és amikor megérzem a férfias illatát elgyengülnek a lábaim. A szám végén Zayn mélyen a szemembe néz, ajkaival pedig az enyémek felé közelít, én pedig az alkohol és a kábulat miatt azt sem tudom mit csinálok, de valahol mélyen biztosan tudom, hogy akarom ezt a csókot. Még mielőtt megtörténne aminek meg kellene, Cassie lép mellém én pedig látom rajta, hogy valami baj van.

- Mi a baj Si?-kérdezem aggódva, miközben az arcát fürkészem.

- Csak nem vagyok jól, meg a srácok se igazán. Haza tudunk menni?

- Persze.- bólintok egyet, majd a mellettem álló fekete hajú srác felé fordulok.- Zayn ti haza tudtok menni?

- Hát, nem tudom.-vakarja meg a fejét.- Nem vihetem végig így a srácokat a fél városon.

- Miért? - kérdezem meglepődve, ő pedig csak legyint.- Figyelj itt van a hotelünk 1 saroknyira, gyertek oda, aztán akkor reggel amikor felkeltek elmentek haza. 

- Köszi Roxy.-puszil homlokon.- Összeszedem a srácokat és 5 perc múlva találkozunk akkor a kijáratnál.

- Rendben.-bólintok, én pedig megfogom a barátnőm kezét és átverekedem magunkat a tömegen. 5 perc múlva a srácok szemüvegben és fejükbe húzott kapucnival jelennek meg, én pedig olyan álmos vagyok, hogy már azt sem bírom megkérdezni, hogy mi ez az egész. Amikor a hotelhez érünk, és a szobába megyünk elosztjuk az embereket. Louis, Harry és Liam a nappaliban térnek nyugovóra, Niall Cassie mellett Zayn pedig velem jön a szobámba. Amikor alsónadrágra vetkőzik mellettem, kihagy egy ütemet a szívem. Elképesztően jó teste van, amit a tetoválásai csak még jobbá tesznek. Ő pedig ahogy rám néz, és látja, hogy tetszik a látvány elmosolyodik, majd megemeli a takarót befekszik mellém és átölelve engem mindketten az álmok világába zuhanunk.

Prológus

Idióta világban élünk, ez már teljesen vitathatatlan papírforma, csak az nem mindegy, hogy hagyjuk e azt, hogy az ezzel járó káros dolgok egy szempillantás alatt magukba szippantsanak és soha többé ne engedjenek el. Nehéz teherként követik végig az életed és görcsösen ragaszkodnak mindahhoz, ami számukra kell, mert önállóan nem képesek létezni. Ha beleesel abba a hibába, hogy hagyod, hogy uralkodjanak feletted, akkor a saját eszed és gondolkodásod mellett a saját lelkedet is örökre elveszítheted. Rengetegszer estem abba a hibába, hogy meggondolatlanul cselekedtem, és ellöktem magamtól olyan embereket, akik mindvégig csak a jót akarták hiába gondoltam én pont az ellenkezőjét. Aztán hirtelen egy csapásra megváltozott az életem, amikor a sors az utamba ejtette Őt, pontosan így nagybetűvel írva. Az, hogy ő az életembe lépett mindent megváltoztatott, hirtelen mindent a lehető legszínesebben láttam és végre boldog voltam, úgy ahogy még sohasem. Aztán az élet ismét a porba taszított, ahonnan túl későn keltem fel, így örökre elveszítettem őt. A rosszak így könnyedén a hálójukba fogtak, és olyan lettem, ami akkor régen visszataszított. Semmi nem tántorított el ettől az élettől, hiába volt ott mellettem jó néhány barát, mert egyre sem hallgattam. Egy hatalmas pofon kellett ahhoz, hogy észre térjek és változtassak, bár ez egyedül nem ment volna nekem, hisz még túl gyenge voltam hozzá. Ő pedig készségesen jött és segített nekem, hisz tudta pontosan jól, hogy min megyek akkor keresztül, hogy mekkora harcok dúlnak éppen bennem. Számomra ő volt a terápia, a megoldás minden rosszra, én pedig szépen lassan de biztosan beleszerettem, ő pedig csak mosolyogva közölte, hogy vele is pontosan így történt minden. Akkor azt hittem, hogy rendeződik az életem és megint boldog lehetek vele, de akkor jött a múlt és újra mindent teljesen összekavart. Vajon van még kiút ebből a tébolyból, vagy örökre elveszik minden amiért küzdöttem és már csak álmok formájában maradnak meg bennem vagy még valóra válthatom őket a legnagyobb küzdések árán? Nem tudom, de azt érzem, hogy érte és a szerelmünkért megéri a harcot.